A cukorrendtartás jó ideje a kritikák kereszttüzében áll, mert nem csak a világpiacon okoz torzulásokat, de a fogyasztók pénztárcáját sem kíméli. A magas cukorárak miatt a cukorfeldolgozó iparágak és a fogyasztói szervezetek folyamatosan tiltakoztak, mert az ágazat túlságosan merev, és ezáltal túl sok korlátot állít a farmerek és az ipar elé, ami a versenyképességet korlátozza.

A szó szerint gyökeres reform tehát nem várathatott sokáig magára. Az EU agrárminiszterei a korábban javasolt 39 százalék helyett 36 százalékos, négy év alatt megvalósítandó cukorár-csökkenésről döntöttek a múlt év végén. (A hazai ágazati szereplők 25 százalékos mérsékléssel lettek volna elégedettek.)

A gazdálkodók kompenzációként az eredetileg javasolt 60 százalék helyett a felvásárlásiár-különbözet 64,2 százalékát kapják meg 2013-ig. Ez a támogatás az árcsökkenés ütemével együtt nő, s a negyedik év végére eléri a hektáronként 630 eurót, mintegy 160 ezer forintot.

Kelemen István, a Cukorrépa-termelők Országos Szövetsége főtitkára szerint a reformdöntések hatásaként a hazai répatermelés két évig a mostanihoz hasonló méretekben zajlik majd – 50-55 ezer hektáron –, a harmadik évtől azonban a vetésterület csökkenésére lehet számítani. Ezt attól is függ, hogy bezárnak-e további gyárakat a ma működő öt közül.

Az is elképzelhető, hogy lesz gyár, amely cukor helyett bioetanol-előállításra áll át. Borúlátó forgatókönyv szerint azonban 40 ezer hektárra is visszaeshet a hazai répatermelés.

A cukorágazat egyedülálló védettsége csökkenni fog, ám biztosat még senki sem tud. Az agrárminiszterek tanácskozásán csak a politikai döntés született meg – állítja a Mátra Cukor Rt. igazgatója. Pokol Balázs szerint azonban a jelenlegi helyzet nem is tartható fenn, hiszen Európában cukorból folyamatos a túltermelés. Évente mintegy 20 millió tonna cukrot állítanak elő az unióban, s ehhez jön az import, amellyel a szegényebb országokat igyekszik segíteni a közösség. Ugyanakkor az unió cukorfogyasztása 16 millió tonna. A támogatott cukorkivitelt pedig éppen most igyekszik leszorítani a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Az agrárminiszterek megállapodása nyomán az intervenciós cukorárat felváltja egy referenciaár. Ez a tonnánkénti 632 euróról négy év alatt 404,5-re mérséklődik. Ráadásul a gyártóknak bevételük egy részét –12 tonnánként 63-173 eurót – át kell utalniuk egy a termelőket segítő alapba. Ebből mind a répatermeléssel felhagyó, mind az azt tovább folytató gazdák részesülnének.

Pokol Balázs úgy látja: a változások a Mátra Cukor Rt. egyik gyárát – így a szerencsit és a szolnokit – sem veszélyeztetik. Az új rendszer ugyanis a hatékonyságból kiindulva az önkéntes termeléscsökkentésen alapul. A magyar cukorgyárak hatékonyságban pedig az uniós összehasonlításban is megállják a helyüket.