Mézes tervek a Dobroda völgyében
Népszabadság Online 2008.07.23. 12:05
Modern, életképes gazdaság alapjait kívánja megteremteni a Nógrád megyei Dobroda-völgyben egy civil szervezet. A Leader plusz program folytatása itt a hazai méztermelői kultúra felvirágoztatásához járulhat hozzá.
A Dobroda-völgyi Leader plusz akciócsoport sikeresen vett egy pályázati fordulót, de az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) keretében most nem jutott többletforráshoz. A Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérségi Egyesület elnöke, Lénárt Dezső szerint ennek ellenére több hónapi munkájuk nem volt hiábavaló, mert van kész programjuk, megvannak az együttműködő partnerek, s egy újabb pályázati kiírás esetén már senki sem lesz felkészültebb náluk. A kistérségi vezető egyébként azzal is vigasztalhatta magát, hogy egy másik pályázati rendszerben övék lett a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala által odaítélt "Év projektje" díj, amit házi szociális ellátó- és jelzőrendszerükkel nyertek el.
Nógrád északkeleti csücskében egységes, területileg jól körülhatárolható mikrorégiót képeznek a Karancs-hegység völgyében, illetve a Dobroda-patak mentén egymáshoz viszonylag közel, láncszerűen elhelyezkedő települések. A térség gazdasági potenciálja jelenleg igen gyenge, számottevő cég errefelé nem található, ezért is láttak lehetőséget a vidékfejlesztést célzó Leader plusz programban - mondta Kökény Krisztina kistérségi menedzser. Karancsalja önkormányzatának vezetésével, a Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérségi Egyesület gesztorságával így alakult meg akciócsoportjuk, amelynek munkájában részt vett Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Litke, Mihálygerge, Nógrádszakál önkormányzata, valamint az Etes Községért Közalapítvány, a Karancsaljáért Alapítvány, a Karancsföld Aktív Szociálpolitikai Kht. és számos magánszemély.
A csoport a helyi vidékfejlesztési terv első lépéseként lajstromba vette a térség erősségeit és gyenge pontjait, valamint a lehetséges kitörési utakat. Ennek alapján határozták meg vidékfejlesztési tervük alappilléreit, a vidék fő termékének, a méznek helyben történő teljes körű feldolgozására építve.
A Karancskeszihez tartozó Marakodipusztán élő Fekete Gáspár a méhészetből él. Ő az egyik legnagyobb méztermelő a Karancs völgyében. Százhúsz méhcsaláddal dolgozik - harminc évvel ezelőtt hetven méhcsalád is elég volt a megélhetéshez. Az 59 éves Fekete Gáspár - az édesapjával - már gyerekkorától kezdve méhészkedik. Még tizenöt éves sem volt, amikor már az Alföldre járt pergetni. Azt mondja, amikor az első két színes televíziót a salgótarjáni nagyáruházba hozták, egyiket egy gyárigazgató vitte el, a másikat ők tudták kifizetni. Most megnézi, mennyit tankoljon hatéves személykocsijába, amikor a salgótarjáni piacra indul, s húszéves Barkasára is csak a legszükségesebbeket költi. A kaptárokat szállító teherautóra pedig csak a szezonban kéri el a rendőrségtől a rendszámot. A felvásárló mostanság 510 forintot kínál neki az akácmézért, a vegyes virágmézet 330-ért venné, ám ennyiért pocsékolásnak tartja odaadni.
Miklós Zoltán mihálygergei vállalkozó úgy vélekedik, hogy amióta az Európai Unió beengedte a jóval olcsóbb, viszont annál silányabb kínai mézet, azóta a hazai termelésben jelentős visszaesés tapasztalható. További problémaként értékelte, hogy a magyarok mézfogyasztása - a méz számtalan jótékony hatása ellenére - egy főre számítva mindössze 15 deka évente, ami negyede az uniós átlagnak. Egyes tapasztalatok szerint a gyermekeknek a fele még csak nem is ismeri a mézet, soha nem kóstolta azt.
Fejlesztési célként fogalmazódott meg a méz különböző módon történő feldolgozása, térségi feldolgozóüzem létesítése és működtetése. Ez megoldást jelenthet az értékesítési problémákra is: egységes megjelenéssel, védjeggyel könnyebben kerülhetnek termékeik az üzlethálózatok polcaira. A programban szerepel a méhészeti eszközpark korszerűsítése, valamint a termékskála bővítése, új technológiai eljárások bevezetésével. A célok közé tartozik a parlagföldek hasznosítása vetésforgóval, méhlegelők telepítésével. A méhészek akkreditált képzésétől kezdve olyan komplex vidékfejlesztési tervet dolgoztak ki, amely magában foglalja a méz teljes útját a méhlegelőtől a fogyasztóig, összefogja a térségi méhészeket, mezőgazdasági vállalkozókat, és bekapcsolja a civil szervezeteket a vidékfejlesztésbe. Ha a dobrodai méz iránt nagyobb figyelmet tudnak kelteni, akkor - szavaikat idézve - a vásárló sem vesz gyanús terméket, és az ő kenyerük sem válik keserűvé.
|