Veszélyes a hiszékenység?
Laczi Zoltán, Reggel 2006.05.17. 16:14
Génmódosítás – A pollen nem a jogszabályok szerint repül
A génmódosítás során egy távoli fajból kiemelnek egy DNS-szakaszt, azaz egy gént, azt átültetik egy másik fajba, amely ott olyan fehérje előállítását kódolja, amit az eredeti faj soha nem termelt volna. A professzor szolnoki előadásán azt is hallhattuk, hogy az első és második generációs genetikailag módosított növényeket növényvédelmi célzattal állítják elő, ugyanis rovarellenálló, gyomirtószer-ellenálló, illetve vírusellenálló fajtákat hoznak létre. A harmadik generációs GMO-knál jellemzően hidegtűrő, szárazságtűrő növények létrehozására összpontosítanak, ezzel lehetővé válik például trópusi fajok termesztése hidegebb éghajlaton is. A negyedik generációs génmódosított kultúrákat ipari, egészségügyi szándékkal állítják elő, „feladatuk” ugyanis nem más, mint gyógyszer-, illetve enzimtermelés. A genetikailag módosított állatok kapcsán kevesebb kritika fogalmazódik meg, mert a tenyésztés zárt környezetben folyik, így kicsi az esély a gén kiszabadulására, a növényi pollen azonban ellenőrizetlenül terjedhet.
A kutató és munkatársai GMO-kukoricán végzett vizsgálatai kiterjedtek arra, hogy a kukoricamoly ellenállóságért felelős idegen gén toxin-, azaz méregtermelése döntően a levelekben történik, ám azt nem tudni, hogyan reagálnak a szarvasmarhák az ilyen leveleket tartalmazó takarmány elfogyasztására. Azt viszont igen, hogy milyen messzire juthat el a GMO-tengerinek az idegen genetikai kódot tartalmazó pollenje. Egyik fajta ugyanis megporozhatja a másikat. Ennek a környezeti és gazdasági következményeit pedig nem lehet előre látni. Aszalványmollyal végzett kísérlettekkel bebizonyították azt is, hogy a GMO-kukorica toxinjára tíz nemzedék alatt kifejlődött a rezisztencia, azaz a génmódosított fajták nem termeszthetők hosszabb ideig.
A gazdasági következményekre jó példa az USA, ahol évente húszmilliárd dollár piacvesztési támogatást fizetnek azért, mert nem keresettek a GMO-növények. Így hazánknak – Európa második legnagyobb vetőmagtermelőjének – a génmódosított kukorica olyan, mint amikor a kopasznak fésűt akarunk adni. Nincs szükségünk rá – hangsúlyozta dr. Darvas Béla.
A méhészek is aggódnak |
„Eladhatatlanná válhat a magyar méz a világpiacon, ha Magyarországon is lehetővé válik a génmódosított növények termesztése” – fejezte ki aggodalmát Tóth András, a Szolnoki Méhész Egyesület elnöke. Mivel a méhek által kedvelt napraforgó virágzása egybeeshet a génmódosított kukoricáéval, elképzelhető, hogy a címerről is gyűjthet virágport, s így az belekerül a mézbe. A félelmektől tartva a felvásárlók arra kötelezhetik a termelőt, hogy saját költségén vizsgáltassa be a mézet. | |
A védősáv sem segíthet |
Tóth András szolnoki méhész úgy tudja, hogy egy törvénytervezet szerint génmódosított növényt csak 400 méteres védősáv (izolációs távolság) kihagyásával lehetne termeszteni. Magyarországon azonban nagy a méhsűrűség, 800 ezer család él itt. Figyelembe véve az egy-egy család által bejárt területet (78 négyzetkilométert), megállapítható, hogy azok többszörösen lefednék az országot. Így elméletileg sehol sem lehetne létrehozni ezeket a biztonsági sávokat. | |
|