|
Virágport gyűjtő, csípős kaptárlakók
BMH 2006.05.17. 16:01
A méhek a leghasznosabb rovarok közé tartoznak. Erről bizony hajlandók vagyunk megfeledkezni, amikor véletlenül megzavarva őket gyűjtögetésükben, csípésük révén veszünk tudomást jelenlétükről. Életük számos titkáról lebbentjük most fel a fátylat.
 |
| A méhek élete szabályos társadalmi rendben zajlik: több száz, gyakran pedig öbb ezer egyed alkot egy családot | Ki nem látott réten, legelőn virágról virágra szállva virágport gyűjtögető méhecskét? Akik arra gondolnak ilyenkor, hogy ők adják számunkra a mézet, ők porozzák be a virágokat, bizonyára nem tekintik a méheket az ember ellenségének. Ám akiknek a fájdalmas csípés jut az eszükbe róluk, már nem biztos, hogy ilyen barátsággal gondolnak a méhekre.
Tény, hogy — ha megzavarjuk őket — csípésükkel tudnak kellemetlen perceket is szerezni számunkra. Ha a csípés a fejet, illetve a torkot éri, kifejezetten veszélyes is lehet, hiszen a légcső a méhcsípés következtében kialakuló duzzanattól összenyomódik, a légzés lehetetlenné válik, és hamar bekövetkezhet akár a fulladás is.
A méhek élete szabályos társadalmi rendben zajlik. Több száz, gyakran pedig több ezer egyed alkot egy családot, melyben a királynő, a herék és rengeteg dolgozó vesz részt. A királynő feladata a szaporodás. A többiekéhez képest nagy teste kész petegyár. A petékről azonban nem ő, hanem a szorgos dolgozók gondoskodnak.
A herék a peték megtermékenyítésében játszanak szerepet. Ők nem járnak el a kaptártól virágport keresni, feladatuk a nemzésben ki is merül. A késő őszi-téli időszakban, amikor már vége a szaporodási ciklusnak, és nincs szükség rájuk, a dolgozók egyszer csak valamilyen ösztöntől vezérelve kitessékelik (ez a jobbik eset) őket a kaptáron kívülre, ahol éhen is halnak. Maguktól ugyanis nem járnak élelem után, őket is a dolgozók etetik, akárcsak a királynőt. A következő tavasszal, a királynő által lerakott petékből új heréket nevelnek. A petékből aszerint kelnek ki a dolgozók, herék, illetve a királynő, hogy a dolgozók a kikelő lárvákat milyen minőségű és mennyiségű pempővel etetik meg.
A méhészek az úgynevezett fiasítást nagy gonddal ellenőrzik, hiszen a méheket is sok betegség tizedeli (nyúlós költésrothadás, Varroa atka, stb.). Ha ezek ellen a betegségek ellen kellő időben megfelelő eszközökkel nem védekeznek, egész méhcsaládok pusztulhatnak el.
A dolgozók nagy szorgalommal gyűjtik kora tavasztól késő őszig a virágport, amiből mézet készítenek. Óvjuk, ne bántsuk őket, valamint vigyázzunk a permetezéssel is! Ha elkerülhetetlen a vegyi védekezés, akkor lehetőleg olyan permetezőszert használjunk, ami a méhekre nem veszélyes. A gyakorlott méhészek tudják, hogy a méhek közelébe ittas állapotban nem célszerű menni, mert ez a méheket irritálja és támadásra ösztönzi. Ezért nem szabad sem izzadtan, sem dezodort használva közelíteni hozzájuk.
Ha a dolgozók által kinevelt új királynő útra kész, kirepül a kaptárból. Őt követi a dolgozók nagy része. Ez a csapat aztán eresz alján, faágakon nagy tömegben összegyűlik. A méhészek őket ilyenkor új kaptárba helyezik, ahol a kis csapat hamarosan berendezkedik. Az új család kialakításának másik módja, amikor egy fias keretet a dolgozókkal új kaptárba helyeznek. A dolgozók, érezve a királynő hiányát, új királynőt nevelnek, így újra komplett lesz a család.
A mézet úgynevezett pörgetéssel veszik el a méhektől. Ezt ezek után szűrik, tisztítják, üvegekbe töltik, felcímkézik, és ilyen formában kerül az asztalunkra. A napraforgótáblák, lucernások, gyümölcsfaligetek mellett gyakran láthatunk méhkaptárral teli pótkocsis teherautókat. Ezek a virágzási idénynek megfelelően mindig máshol állomásoznak, hogy a méhek minél több virágport gyűjthessenek össze.
A dolgozók a kaptár bejáratánál a nap állása alapján tájékozódnak, és a nap, valamint a méhlegelő által bezárt szög nagysága alapján egy speciális méhtáncot járnak, ami a többi méh számára egyértelművé teszi a méhlegelő hollétét, és annak gazdagságát. Ennek a táncnak a megfejtése mérföldkő volt a méhek szokásainak megismerésében.
A méz felhasználási területe sokrétű: tea ízesítésére, süteményekbe használják, de készülhet belőle mézsör is. Ennek íze nagymértékben függ a méhlegelő minőségétől, azaz attól, hogy milyen virágporból, a virág milyen nyílási stádiumában készült a méz. Az sem mindegy, hogy csak egyfajta, vagy kevert, azaz többfajta virág virágporát tartalmazza-e a méz.
A késő őszi időszakban már nem pergetnek, sőt cukorszirup adásával segítik elő a méhészek, hogy a méhek kellő tartalék tápanyagot tudjanak felhalmozni a téli ínséges időszakra.
Dr. S. A.
|
|
|
|
|
| Gyógyhatású méhpempő |
| Már az ókori népek is ismerték a méhpempő gyógyító hatását. Meggátolja a mikrobák növekedését, baktériumölő hatása van. A fertőző betegségekkel szemben fokozza a szervezet ellenálló képességét. Különösen a gyenge ellenálló képességű gyermekek kezelésénél értek el jó eredményeket a méhpempővel. Azoknál a kismamáknál, akiknek nincsen elegendő tejük, fokozza a tejképződést. Az idősödő szervezetben feloldja a fáradtságérzetet, gátolja az idő előtti szellemi kimerülést. Jó szer étvágytalanság, anyagcserezavarok, öregkori gyengeség ellen, súlyosabb betegségekből lábadozóknak, főleg fertőző, magas lázzal járó betegségek után. Fokozza a vérképző szervek működését, erősíti az idegrendszert. A méhpempő hormonális anyagai javítják az ivarmirigyek működését is, de felhasználják a meddőség, az asztma, a pajzsmirigy-rendellenesség és a gyomorfekély gyógyításában is. | |
 |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
